Innováció az energetikában

A GINOP Plusz konstrukciói mellett az energetikai szektor számára is nyílik lehetőség: indul ugyanis állami finanszírozási háttérrel a 2025-EM-1.1.1-EKFI pályázat. A cél, hogy a hazai energiaszektorban szülessenek olyan fejlesztések, amelyek hozzájárulnak a karbonsemlegesség 2050-es eléréséhez és a megújuló energiaforrások arányának növeléséhez. A felhívás a korai fázisú – TRL3 ötletszinttől induló – energetikai K+F-projekteket ösztönzi. Nem a méret a lényeg, ugyanis önállóan mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt pályázhatnak, de opció a konzorciumi részvétel is. Ehhez kell legfeljebb három tag, ahol a vezető egy vállalat, a tagok pedig vállalkozások, kutatóhelyek vagy felsőoktatási intézmények.

Az elmélet után a gyakorlatra fordulva Prohászka Zsolt, a Stonewood Kft. ügyvezetője az Indexnek azt mondta: „A hazai fűrészüzemekben megkezdődött a több évtizede használt gépparkok kiváltása korszerű, nagy teljesítményű rendszerekkel.” Figyelmeztetett, hogy az új technológiák nemcsak a termelési kapacitást növelik, hanem az energiahatékonyságot is javítják, akár 30-40 százalékos fogyasztáscsökkentést tesznek lehetővé. Automatizált anyagmozgatás, intelligens vezérlés és digitális adatgyűjtés révén kevesebb kezelőre van szükség, miközben a készáru minősége egyenletesen magas szinten marad. Prohászka Zsolt kiemelte: az új rendszerek lézerszkennerek és szoftveres algoritmusok segítségével optimalizálják a vágást, minimalizálva az anyagveszteséget, így a magyar faipar versenyképesebbé válik a nemzetközi piacon.

Az energiatakarékosság és a környezetvédelem ma már nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem gazdasági érdek is – ezt bizonyítja az Egrokorr Festékipari Zrt. legújabb fejlesztése. A magyar tulajdonú cég – amely az ország egyetlen porlakkgyártója – olyan új, hőre keményedő festékeket fejleszt, amelyek alacsonyabb hőmérsékleten és rövidebb idő alatt is beégethetők. Egry Csaba vezérigazgató elmagyarázta: az innováció célja egyszerű, mégis áttörő, kevesebb energia, kisebb kibocsátás, nagyobb hatékonyság. Érdemes tudni, hogy a porlakk-technológia egy alapvetően környezetbarát festési eljárás: a festék nem tartalmaz oldószert, így nincs károsanyag-kibocsátás, a szórási veszteség pedig újrahasznosítható.

Az Egrokorr most még tovább lép: fejlesztésükkel akár 20-30 százalékkal is csökkenthető az ipari kemencék energiafogyasztása, miközben a festett termékek tartóssága és megjelenése változatlan marad. A fejlesztés nemcsak a termelés energiaigényét csökkenti, hanem az utólagos hűtési szükségletet is, így duplán zöld megoldást kínál. Ráadásul a vállalat a gyártás során keletkező porlakkhulladék újrafeldolgozását is vizsgálja, így teljesen körforgásos rendszert alakítana ki. Az Egrokorr Zrt. projektje így egyszerre szolgálja a környezetvédelmi célokat és a versenyképes zöldgazdaság építését – jó példája annak, hogyan válhat a magyar ipar a fenntartható jövő egyik motorjává.

Ami a big picture-t illeti, Dávid Alíz, a Dessewffy, Dávid, Felsmann és Társaik CEE Attorneys Ügyvédi Iroda vezető partnere jelezte: „A kutatás-fejlesztés nem minden innovációval azonos: csak az számít annak, ami újszerű, módszeres, tudományos vagy műszaki bizonytalanságot old fel, és reprodukálható eredményt ad. A téves besorolás súlyos jogi és pénzügyi következményekkel járhat, ezért kulcsfontosságú a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) szakértői minősítése.”

Összességében a most meghirdetett pályázatok a vállalkozások széles körének nyújtanak lehetőséget – legyen szó az első kutatási lépésekről, a termelési folyamatok hatékonyabbá tételéről vagy éppen egy új termék piacra viteléről.

A teljes cikk elérhető az Index.hu – Index-körkép: milliárdok potyognak az égből, eljött az innovatív magyarok ideje oldalán.