A Somogyi-dombság lankái között megbújó családi ház nem csupán egy épület volt Péterék számára: ez volt a nagyszülői örökség. Az udvart szegélyező, mívesen megmunkált favázas kerítés azonban az utóbbi években siralmas állapotba került. Az időjárás viszontagságai és a somogyi szelek nem kímélték a szerkezetet.
Egy budai tetőtéri lakás különleges hangulatot ad, de a panoráma mellé gyakran jár egy kevésbé kellemes jelenség is, a huzat. A tulajdonosok az első igazán hideg télen szembesültek vele, hogy a tetőtéri ablakok mellett folyamatosan áramlik be a hideg levegő. A fűtés szinte megállás nélkül működött, mégsem lett igazán komfortos a lakás.
Egy zalai kis faluban álló régi tájház felújítása sokkal több kérdést vetett fel, mint amire a család az elején számított. A tető rendben volt, a nyílászárók javíthatók voltak, de a homlokzat már erősen megkopott. A vakolt falak több helyen elszíneződtek, és a korábbi festés sem mutatott egységes képet. A kültéri falfesték kiválasztása ezért nem egyszerű esztétikai döntés lett, hanem az épület hosszú távú védelmének alapja.
András, a neves tájképfestő, hetek óta nem tudott haladni legújabb sorozatával. Az új műtermének ablakai hatalmasak voltak, ami elméletileg minden művész álma, ám a gyakorlatban valami mégsem stimmelt.
Laci, az alkatrész-kereskedő büszkén nézett végig az új, külterületi raktárcsarnokán. A helyiség tágas volt és stratégiailag tökéletes helyen feküdt, de egy komoly probléma mégis beárnyékolta az örömét: a betonpadló folyamatosan porzott, és a legkisebb targoncamozgás is szürke felleget kavart az áruk közé.
Eszter évek óta álmodozott saját műhelyről Szentendre ódon falai között. Amikor végre sikerült bérelnie egy apró üzlethelyiséget, rájött, hogy a modern kerámiaégető kemence beállítása nem csak annyiból áll, hogy bedugja a konnektorba. A kemence környezetében a falak és a kivezető csövek találkozásánál olyan illesztésekre volt szükség, amelyek bírják a folyamatos hőterhelést.
Márk, egy közepes méretű fuvarozó cég flottakezelője, aggódva nézte a telephelyen sorakozó pótkocsikat. A napégette, kifakult és helyenként már repedezni készülő ponyvák nemcsak rontották az üzleti megjelenést, de a rakomány védelmét is veszélyeztették.
Egy budapesti belvárosi mellékutcában álló régi garázs hosszú ideig raktárként működött. A vastag betonfalak és a kopott padló azonban egy fiatal pár fantáziáját teljesen más irányba indította el. Loftlakást álmodtak ide, nyers felületekkel, ipari hangulattal és letisztult térrel. Már a tervezés elején kiderült, hogy a padló kulcsszerepet kap majd, ezért a garázsfesték választása nem csupán műszaki kérdés lett.
A belváros egyik régen elhanyagolt telke néhány év alatt közösségi kertté alakult. Magaságyások, fűszernövények és pihenősarkok jelentek meg ott, ahol korábban csak beton és törmelék volt. Egyetlen elem maradt változatlanul szürke és lehangoló, a régi kerítés. A szervezők hamar felismerték, hogy a tér arculatát alapvetően meghatározza majd a kerítésfesték kiválasztása.
A Balaton-parti nyaraló terasza hosszú évekig a családi nyarak központja volt. Reggeli kávék, esti beszélgetések, baráti vacsorák zajlottak itt, miközben a műanyag kerti bútorok csendben öregedtek a napsütésben. Egy tavaszi takarítás során azonban már nem lehetett figyelmen kívül hagyni az állapotukat. A felületek kifakultak, érdes tapintásúvá váltak, néhol hajszálrepedések is megjelentek.
