Sziloplaszt vagy akril: hézagtömítés a vizesblokkokban és a nyílászáróknál
Sziloplaszt vagy akril: hézagtömítés a vizesblokkokban és a nyílászáróknál

Meta: Nem minden rés egyforma! Ismerje meg, mikor nélkülözhetetlen a Sziloplaszt használata, és mikor érdemes festhető akrilt választani a ház körül.
Rugalmasság és vízzárás: a Sziloplaszt alapvető tulajdonságai
- Látod azt a rést a mosdókagyló és a csempe találkozásánál? Átszivárog a víz a szekrény mögé – mutatott a fürdőszobai pultra Gergő.
- Oda semmiképpen se használj sima festhető akrilt, mert az nem bírja a vizet. Ide a tartósan rugalmas és vízálló Sziloplaszt tömítőanyagra van szükség – intette óvatosságra Rita.
- Akkor nem mindegy, milyen tubust vagy kartust veszek le a barkácsbolt polcáról? – kérdezte a férfi.
A ház körüli hézagtömítéseknél a leggyakoribb hiba az anyagok összekeverése. Az akril tömítők és a szilikonok két teljesen eltérő feladatra készültek. A szilikon alapú tömítők legfőbb erénye a kiemelkedő rugalmasság és a tökéletes vízzárás. A vulkanizációt követően gumiszerűvé váló anyag megbízható gátat képez a nedvességgel szemben, így a vizes környezetben fellépő mozgásokat is biztonsággal elviseli.
Vizes helyiségek és száraz fali repedések elhatárolása
- Miben különbözik a szilikon az akril tömítőtől a gyakorlatban? – érdeklődött Gergő a kinyomópisztolyt vizsgálgatva.
- A falak száraz sarokhézagaiba akril kell, mert az száradás után átfesthető. A Sziloplaszt felülete viszont lepergeti a festéket, így arra nem tapad meg a diszperziós falbevonat – magyarázta Rita.
- Értem, tehát vizes helyre szilikont teszünk, a szobai vakolatrepedésekre pedig festhető akrilt – vonta le a következtetést Gergő.
A döntés alapja a felület elhelyezkedése és az utókezelés módja. Ha a tömített felületet később le szeretnénk festeni a szoba falfestékével, a festhető akril a helyes választás. Ezzel szemben a zuhanykabinok, kádak, mosdók és csempék csatlakozásánál, ahol közvetlen vízterhelés és dilatációs mozgás várható, kizárólag a szilikon biztosítja a tartós és rugalmas zárást.

Anyagismeret: miből épül fel a szilikon alapú tömítő?
- Miért olyan tartós ez az anyag az üvegezett konyhapult és a fürdőszobai mosdó találkozásánál? – kérdezte a férfi a kartust szemlélve.
- Mert a vulkanizált Sziloplaszt tartósan rugalmas kaucsukot képez, amely mínusz ötven foktól a magas hőtartományig megőrzi alakváltoztató képességét, így a hőingadozástól sem reped meg – felelte Rita.
A szilikon tömítőanyag a levegő páratartalmának hatására köt meg, a gyártói adatok szerint legfeljebb huszonnégy óra alatt érve el a teljes átkeményedést. Száradás után át nem festhető, zárt felületet hoz létre a sima kerámiákon és üvegeken.
Gyakori hibák a választásnál és azok megelőzése
- Mire kell még ügyelnünk a felhordás közben a műhelyben vagy a fürdőben? – kérdezte Gergő.
- Az ecetsavas szilikon kötése közben ecetsav párolog el, ezért tilos rézre, horganyzott fémre vagy betonra kenni, és szellőztetni kell. A Sziloplaszt kartust a száraz és zsírtalanított felületen alkalmazzuk – foglalta össze a tudnivalókat Rita.
- Világos, akkor a kád szélét alaposan letakarítom és zsírtalanítom a tömítés előtt – zárta le a beszélgetést a férfi.
A tömítés tartóssága a tiszta alapfelületen múlik. Az ecetsavas szilikonok a levegő nedvességére keményednek ki, mintegy huszonnégy óra alatt négy milliméter mélységig. A csőr végén megkötött kis dugó pedig megvédi a kartus tartalmát a beszáradástól. Válassza az Egrokorr elismert Sziloplaszt termékeit a precíz, vízálló és tartós hézagzárási feladatokhoz!












